Miért nevezik a szenvedély gyümölcsöt a szenvedély gyümölcsének? Újabb marketing lépés?

A "szenvedélyes gyümölcs" szót nagyon furcsa módon fordítják angolul - szenvedélyes gyümölcs. "Szenvedélyes gyümölcsöt" jelent. Mi késztette a biológusokat - a tudomány embereit -, hogy ezt az élénk metaforát egy egész növénycsoport hivatalos elnevezésének fogadják el? Gondoljuk ki.

Megpróbálunk logikusan érvelni

Egy intuitív magyarázat önmagát sugallja - mondják, a szenvedélyes gyümölcs gyümölcse annyira finom, hogy egyszer megpróbálva, nehéz ellenállni a második ízlésnek. Újra és újra, mindent elfelejtve, szeretné érezni a lédús pép robbanékony ízét és aromáját.

Vagy a szenvedélyes gyümölcsöt, akárcsak sok más trópusi gyümölcsöt, afrodiziákumnak ismerik el? Itt lenne megfelelő a „szenvedély” szó. De nem - ezek csak népszerű hitek, amelyeket sajnos a tudósok nem erősítenek meg (és ellenőrizték!).

A helyes válasz az etimológiai szótárakba, a botanikára vonatkozó referenciakönyvekbe és a rég elfeledett történelmi jelentésekbe merülve érhető el. Kiderül, hogy a „szenvedély gyümölcse” név, amely több nyelven gyökerezik, a keresztények kezét viseli!

Az etimológia labirintusai

Most az első dolgok először.

A biológusok ezt mondják el Önnek:

Passiógyümölcs (szenvedélyes gyümölcs) - a Passiflora nemzetségbe tartozó szőlőfajok úgynevezett gyümölcse. Ennek a nemzetségnek egy másik neve van - Passionflower. A Passiflora (Passionflower) nemhez tartozó kúszónövények a Passionflower család tagjai.

A történelem elmondja neked:

A XVI. Században a Passiflora nemzetség növényei, amelyek akkoriban kizárólag a távoli Új Világ területein nőttek, először érkeztek Európába. Aztán semmiképpen sem értékelték azoknak a gyümölcsöknek köszönhetően, amelyek egyszerűen nem tudtak ilyen hosszú szállítást elviselni. Nem, a helyzet más: A Passiflora elképesztően gyönyörű virágokkal rendelkezik. Világos, egzotikus, és megütötte az európaiak képzeletét, és megszokták szélességi szélességük diszkrét növényeit. A lelkes utazók kezdetben szárították őket a könyvoldalak között, később, amikor magvakat is hoztak az Óvilágba, a helyi kertészek megpróbálták trópusi szőlőket termeszteni az üvegházakban. A dolgok ritkán haladtak tovább, mint a virágzás - ilyen növények termesztéséhez speciális ismeretekre van szükség.

Érdemes megjegyezni, hogy abban az időben még nem volt neve a „szenvedélyvirágnak”. Ezeket a kúszónövényeket akkoriban granadilláknak nevezték (spanyolul fordítva - „kis gránátalma”).

A XVII. Században a Granadilla csodálatos virágának képe egy híres olasz katolikus, a Giacomo Bosio kezébe került. A hetedik tucatot kicserélõ papság más szemszögbõl ránézett, inkább a szimbolizmust látta, mint a szépséget. Az Isten gondviselésének kutatása ihlette egy tengerentúli virágban, és ezzel egész jelentést készített a Della Trionfante e Gloriosa Croce címmel.

Giacomo Bosio munkájának fő szakdolgozata a következő: a granadilla virág Krisztus szenvedélyeinek megtestesítője. A szirmok külső korona a töviskoronát, a belső korona 72 koronás szálát - a tövis számát - jelképezi. A mozsártörő stigmái azok a körmök, amelyekkel a Megváltó kezét és lábát a kereszthez szögezték. A porzó az öt testén maradó seb. Még a levél hátoldalán található mirigyek mellett is, Giacomo fontolóra vette a 30 ezüst darab megvalósítását, amelyet Júdás kapott árulása miatt.

Nos, ez az öreg volt fantázia! Talán ez a történet egy másik ok arra, hogy elgondolkozzunk azon a tényen, hogy mindenki a körülötte lévő dolgokban látja azt, amit látni akar. Bárhogy is legyen, Giacomo testvér tisztelt ember volt, és a botanikusok meghallgatták a véleményét, és a lianák nemzetet "passionflower" (lat. passio - szenvedés és flos - virág).

A nyelvészek ezt mondják:

Sok nyelven a „szenvedély” és a „szenvedés” szavak szorosan összefonódnak.Tehát oroszul a „Krisztus szenvedélye” a Megváltó szenvedése.

Az orosz szakirodalomban a "szenvedélyvirág" kifejezés helyett a "szenvedélyvirág" nevet használják. Ez a szó nyomkövetési papír a latin passiflora-ból, azaz egy szó szerinti fordításból. Mint láthatja, a „szenvedély” szó számos nyelvi határt és idősort meghaladt. Nincs vicc - öt évszázad!

Vissza a mi időnkbe

„A 21. század gyermekei, az új évszázad kezdődött” ... A régi világ szállodái, a katolikusok vallási fantáziái és a gyönyörű metaforák tiszteletreméltó biológusai most már nem más, mint a régi legendák. Az adroit kereskedők azonban továbbra is szeretik a fülbemászó nevekkel csalni a vásárlókat. A szenvedélyes gyümölcsöt gyakran a szenvedély gyümölcseként mutatják be. Biztosan "játékos hangulatot", "élvezd a desszertet" és egy romantikus vacsora kellemes vége felé mutatnak rá. Nos, miért nem engedett el ennek a gondolatmenetnek? Valójában mindenképpen a szenvedélyes gyümölcs lélegzetelállító trópusi aromával járó finom gyümölcs, amelyet mindenkinek meg kell próbálnia!